| A
fiatal újságíró |
Feleségével és
lányával, Jolánnal
(Hajdu fotó, Debrecen) |
Felesége, Rácz
Róza
|
Unokái |
| Emigrációban |
Marschalkó Gusztáv |
Marschalkó Gusztávné
Galánffy Ágnes |
Marschalkó Lajos édesanyjának útlevélképe,
1957 |
| Galánffy Lajos leányának dedikált
kötete, Jánosháza, 1901. július 1 |
Galánffy Ágnes édesanyjának tűncrendje
1895-ből (zománc) |
Az anyai nagyanya
(medalion a táncrendben) |
A Saturnus fedélzetén |
 |
 |
|
|
| III. Borisz cár és felesége |
Madara |
A Fehér és a Marschalkó család
Várnában |
A madarai lovas szikladombormű
Fehér professzor könyvében |
S
most eszembe jut az az alkonyat, amikor a madarai platón, az
ősbolgárok egykori fővárosának kiásott romjai között, hozzám
lépett egy szerény, finom civilruhás úr.
--
Ön ugye magyar újságíró?
--
Az vagyok, felség.
S aztán Európa legigazabb demokratája, III. Borisz
király jó fél óráig beszélt a közös sorsról, Árpádról, Omortagról,
a Dobrudzsából elűzött bolgárokról, akik hatszázezren laktak
földalatti kunyhókban, akik csaknem ugyanazt a nyomort szenvedték,
mint a mi székely véreink.
-- Ne írjon erről, amit beszéltünk! -- kötötte
a lelkemre végül. De mondja meg a magyar barátainknak, hogy
az |
|
igazságtalanság
nem tarthat örökké. Se Trianon, sem pedig St. Germain.
S ha már mi nem tudunk határozni, vajon mit
fog dönteni ez a bölcs, finom és szerény européer: a bulgárok
királya.
Egy magyar professzor, aki gyakran fordul
meg a bulgárok cárjánál, azt meséli, hogy a király kissé fanyarul
mondta a minap:
-- Én angolbarát vagyok, a királynő olaszbarát,
a népem oroszbarát, a hadseregem a németek barátja. De valamennyien
St. Germain ellenségei vagyunk.
|
|
| Feleségével a Balatonnál 1931-ben |
Balatoni nyaralás 1931-ben |
Marschalkó Lajos
ravatala (1968) |
Marschalkó Lajos
a ravatalon (közelkép)
|
| |
|
|
 |
| |
|
|
Egy bús cserkész |
| |
|
|
|
|
